2011. október 3., hétfő

Róma Látnivalói

Az „örök város" képe csodálatos és utánozhatatlan. Minden történelmi korszak egy-egy új színnel gazdagította. Nehéz lenne itt ilyen vagy olyan jellegű kerületekről beszélni, az ókori építmények gyakran egy sorban állnak a pompás barokk palotákkal és a legmodernebb épületekkel.


Mégis elmondhatjuk, hogy az antik kultúra emlékeit elsősorban a város központi részei őrzik. Róma születésének idejéből csupán néhány hatalmas kődarab maradt ránk a Palatínus-dombon. A legismertebb ókori építészeti emlék a Flaviusok korában (I. század) épült Colosseum, amely valósággal Róma jelképévé vált. A Pantheon, az ókori Róma legsértetlenebbül ránk maradt emléke, i. e. 27-ben készült el, és mai alakját Hadrianus császár uralkodása alatt történt átépítésekor kapta. Itt található - néhány más történelmi személyiségé mellett - Raffaello sírja. A Palatínus és a Quirinalis dombok közötti völgyben találjuk a Forumot, az ókori Róma politikai, kulturális és üzleti életének központját. Az ókori rómaiak építményei - a hidak, vízvezetékek, városfalak, fürdők egyaránt - rendkívül masszívak. A későbbi korokban sok ősi épületet eredeti rendeltetésétől gyökeresen eltérő célokra használtak. Így például Hadrianus császár mauzóleuma, az Angyalvár, a középkorban börtön volt, 1911 óta pedig múzeum. A középkori, de a későbbi építkezésekhez is gyakran felhasználták az ókori építmények alapjait, falait, köveit.
A középkorból egész utcák, sőt teljes negyedek is fennmaradtak Róma központjában. A keskeny, sötét, nyirkos sikátorok gyakran váratlanul régi szökőkúttal ékesített kedves kis térbe torkollanak. A házak földszintjét apró üzletek,, műhelyek foglalják el. A Piazza di Spagna és a Via del Tritoné közötti részen sok művész, szobrász, festő, költő él. A régi negyedek a Tiberis jobb partján, a Trasteverében folytatódnak.
A reneszánsz is gazdag örökséget hagyott Rómára. Michelangelo tervei szerint építették be a Capitolium előtti teret. Ennek közepén áll Marcus Aurelius antik lovas szobra, melyet 1538-ban helyeztek el itt, s amely számos reneszánsz lovas szobor mintaképe lett. A XV-XVII. század alkotásai a Palazzo Venezia és a Palazzo Cancellaria, melynek emeletes loggiasorokkal szegélyezett udvara esti kivilágításban Róma egyik nevezetessége, valamint a Palazzo Farnese, amely ma a francia követség épülete. A Via Giulián álló Palazzo Falconieri a Római Magyar Akadémia otthona.
A Pantheon körüli kerületek, a Tiberis és a Corso Vittorio Emmanuele között elterülő rész a barokk világa. A város barokk dísztere a Piazza Navona, amelynek legfőbb ékessége a Palazzo Pamphili, X. Ince pápa hatalmas családi palotája, s ennek házi kápolnája, a St. Ágnese templom (Borromini alkotása, 1650). A palota előtt álló szökőkút Neptun szobra Bernini műve, s méltó párja a tér közepén álló másik alkotásnak, a Fontana dei Fiumi szökőkútnak. Róma  egyik leghíresebb tere a Piazza di Spagna, amelynek közepéről monumentális díszlépcső vezet a Trinitá dei Monti korai barokk templomához. Remek szobrok és szökőkutak ékesítik a Piazza del Popolót, az elliptikus alakú nagyszerű díszteret, melynek közepén II, Ramszesz fáraó majd négy évezredes obeliszkje áll. A Fontana di Trevi, Róma leghíresebb és legpompásabb díszkútja, 1735-ben épült.

Trevi Kút Rómában
További olvasnivalók: Róma látnivalók az online-szallas.com oldalon.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése